Boldogságot rajzzal – a második jobb agyféltekés rajztanfolyam Ajkán

Részletek

Kategória: Ajka

Megjelent: 2011. február 28. hétfő, 10:11

Írta: -tm-

A termet halk zene és teaillat lengi be, a szó a legkisebb frekvencián rezdül, az is ritkán, a padokban nők és férfiak, fiatalok és idősebbek hajolnak a rajzlap fölé: alkotnak. Rajzolnak elmélyülten, szinte röstelljük magunkat, hogy most valakiket kibillentünk ebből az állapotból, azért, hogy megkérdezzük, hogy érzik magukat. A jobb agyféltekés rajztanfolyam második alapképzésének utolsó napján jártunk vasárnap. A jobb agyféltekés rajztanfolyam azt ígéri a résztvevőknek, hogy négy nap alatt megtanulhatnak fotó-szerű portrét rajzolni egy különleges módszer segítségével, de e módszer az ember látásmódját is megváltoztatja, amelynek következtében az élet is könnyebbé, élhetőbbé, sőt boldogabbá válhat.

(Előző beszámolónk a jobb agyféltekés rajztanfolyamról idekattintva érhető el

- Nagyon bele voltam merülve a munkába – mondja Földvári Béla, akit elsőnek invitáltunk ki egy rövid interjúra –, önarcképen dolgozom, ahogyan most mindenki, az utolsó napon.
- Elnézést kérünk, reméljük, fogja tudni folytatni az alkotást. Miért gondolta, hogy részt kell vennie egy ilyen tanfolyamon?
- Mindig szerettem volna rajzolni, de sose volt arra időm, hogy megtanuljam. A jobb agyféltekés rajzolással már találkoztam, karácsonyra kaptam egy könyvet is erről. Aztán amikor megláttam ennek a tanfolyamnak a szórólapját, arra gondoltam, hogy így szervezetten egyszerűbb lesz megtanulni, mint magánerőből, estenként otthon gyakorolni. S ha már itt volt a lehetőség elhoztam most az unokámat és lányomat is ide.
- Milyen idős az unoka?
- Tizenkét éves, aki itt van, amúgy van négy összesen.
- Van valamilyen szakmai kötődése a rajzhoz?
- Semmilyen, vegyész vagyok.
- De műkedvelőként csak rajzolgatott...
- Nem, azt sem. De bármi, ami szép és jó és hasznos, azt csinálgatom. Leginkább a fával szeretek dolgozni.
- S lett-e valami másabb csütörtök óta a gondolkodásában, szemléletében?
- Igen. Említettem, hogy fával szeretek dolgozni, s most értettem meg, hogy amikor faragok, akkor nem belefaragok valamit a fába, hanem kiveszem, ami nem kell.
- Ez egy teljesen fordított látásmód. Tudja-e alkalmazni a mindennapi életben?
- A rajzolást persze csak otthon, hobbiból művelem majd, de azt, hogy másképp is lehet látni a dolgokat, sőt másképp is kell látni, azt mindenképpen.

Bajczi Marianna a jobb agyféltekés rajztanfolyam főszervezője:

- Az első tanfolyamunk után sokan mutatták már be az azóta elkészült rajzaikat, illetve beszámoltak a változásokról is. Az egyik hölgy a fiával vett részt az első tanfolyamon, s arról számolt be, hogy a fia azóta higgadtabb lett, jobb lett a kapcsolatuk, nagyobb lett az összhang közöttük, s ez a magatartás a kisebbik gyerekére is hatással van. Egy másik résztvevő nekiállt állatokat rajzolni, úgy néz ki, hogy ő babaszobák falait fogja majd festeni, míg egy harmadik résztvevőnk már rendelésre készít portrékat, olyan tökélyre fejlesztette a tudását, igaz, ő órákat dolgozik egy képen. Tehát aki itt volt, azok közül valóban sok embernek megváltozott az élete. Egy hölgy például azt mondta, soha olyan szemmel, szeretettel nem tudott nézni a párjára, mint a tanfolyam elvégzése után...

Tóth Dani, 18 éves, ennélfogva a rajzóra nem ismeretlen fogalom számára. Most viszont négy napon keresztül, napi nyolc órában rajzolt és rajzolt.

- Nagyjából a pálcikaember szintjén voltam eddig, s most látványosat fejlődtem. De nem csak ezért vagyok itt: mérnöki pályára készülök, s bár ott másfajta rajztudás kell majd, nem árt, ha ezt is tudom. S persze az is jó, ha az ember csak úgy kedvtelésből rajzolgat otthon.
- Mennyivel másabb a jobb agyféltekés rajztanfolyam, mint egy rajzóra?
- Itt ránk van bízva, hogy milyen technikát használunk. A módszer nyilván behatárol valamennyire, de a végső döntés ránk van bízva. És a legfőbb lényeg, hogy nem kell mindenkinek ugyanolyannak lennie. Ugyanazt a képet máshogyan rajzolhatja meg a másik ember, de nincs jó és rossz.
- S te milyen változást észleltél magadon?
- Türelmesebb lettem. Azért napi nyolc órát rajzolni elég húzós, de egyszer sem voltam úgy, hogy „kész, én ezt befejezem, abbahagyom".

Mészáros Lia, nem is annyira műkedvelő, hiszen a Fekete-Vörösmartyban a rajzórákon kívül rajzfakultációra is jár, valamint Magyarpolányba is művészeti foglalkozásra.

- Herendre jelentkezetem porcelánfestőnek – avat be bennünket a továbbtanulási szándékába Lia.
- Akkor ki is találhatom: azért vagy itt, hogy ezzel is fejleszd a képességeidet.
- Igen szeretném, ha még tökéletesebb lenne a rajztudásom, közelítene a fotó-hűséghez.
- Mennyivel fogsz tudni másképp csendéletet rajzolni Polányban, mint a rajztanfolyam előtt?
- Reményeim szerint sokkal másképp. A látásmódom változott meg.
- Tudom, hogy nehéz megfogalmazni, de mégis: hogyan változott meg a látásmódod?
- Ha van egy váza, amit le kell rajzolni, akkor más, ha azt látom, hogy ott a váza, és olyan az alakja, mintha azt látom, hogy ott a váza, és látom, hogy milyen körülötte a tér alakja.
- S ezt lehet látni négy nap után?
- Lehet.

Bajczi Mariannát a folytatásról kérdezzük:

- Májusban lesz még egy alaptanfolyam, nyáron a gyermekeknek tervezzünk több foglalkozást, aztán ősszel már a haladó tanfolyammal jövünk vissza.
- S mi a vége? Megvan az alaptanfolyam, megvan a haladó...
- A haladó tanfolyamon már nem foglalkozunk a látásmóddal, oda azokat várjuk, akik az alaptanfolyamot elvégezték. Aztán továbblépünk, következik a festés, a skicc. Az álmom pedig az, hogy nem csak a rajzzal kapcsolatos tanfolyamokat hozzuk a városba, hanem egyéb, az életvitelt fejlesztő programokat, előadásokat, amelyek egy kicsit kézfogók lesznek az embereknek, mert sokan nem tudják, hogy mi mindenre képesek, és ha megváltoztatják magukat, és akkor mennyire más pályát tudnak bejárni.

Jobb agyféltekés rajztanfolyam - videók